A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  „Miért emelkedett a benzin ára?” – kérdezi a Népszabadság. A bukaresti árelv szerint az árakat nem a pillanatnyi világpiaci árak, hanem a legutóbbi öt év árváltozásai határozták meg. A szovjet kőolaj árában most érvényesül a 3 évvel ezelőtti második olajrobbanás hatása. | Új MÁV- és Volán-menetrend lép életbe. A legtöbb autóbusz-menetrendi változás az ötnapos munkahét bevezetésével függ össze: 4650 járat menetrendje megváltozik.Üzembe helyeznek 310 új autóbuszpárt, 200 gyenge forgalmú járat megszűnik. A balatoni gyorsvonatok menetideje 10 perccel csökken. Budapest–Miskolc között hétköznap napi 11 gyors- és expresszvonatpár közlekedik. | Elkészül a Porpác–Szombathely közötti 13 km hosszú második vágány. | Elkészül a Kiskunfélegyháza–Szeged közötti 61 km hosszú vasúti pálya villamosítása. | A nyári szezon végéig kísérleti jelleggel bevezetik Budapesten az ún. telkes-autóbuszjáratokat. A 20 percenként induló járatokra a viteldíj 3 Ft. | A minisztertanács elfogadja az észak–déli metróvonal beruházását. | Elkészül a Budapest Kelenföld–Budafok–Háros közötti 7 km hosszú vasúti pálya villamosítása. | Hatályba lép a közúti árutovábbítási szerződésekről szóló rendelet. A fuvarozási határidő a legrövidebb fuvarozási útvonal minden megkezdett 20 km-re 1 óra. Az 5 000 kg-ot el nem érő tömegű áru (darabáru) szállítási útvonalát és eszközét a fuvarozó határozza meg. A áru fuvarozási határideje megyén belüli szállításnál 3 nap, egyébként 7 nap. | Hatályba lép a közúti személyszállítási szerződésekről szóló rendelet. A rendelet az autóbusszal, trolival, villamossal és személygépkocsival díj ellenében végzett személyszállításra, járművek bérbeadására terjed ki. A közlekedési vállalatok menetrendkészítésénél figyelembe kell venni az utazási igényeket, a helyi érdekeket és az utaskiszolgálás kulturáltságának követelményeit. Távolsági forgalomban az utasok elszállításának sorrendje: előzetes helybiztosítással rendelkező utasok, bérlettel vagy előre váltott jeggyel bíró utasok, nagyobb távolságra utazók. Közlekedési vállalat olyan poggyász szállítását is vállalhatja, melynek feladója nem utazik a járattal. | Engedélyezik a magántaxizást. Az év végére a személyszállító kisiparosok száma Budapesten 2 412 fő. |