A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  A közforgalmú vasúthálózat hossza 7864 km. A személyautók száma 1 105 446 db. | Monoron egy vonat autóbusszal ütközik. 17 halott, 29 sebesült. | Elkészül a Gyékényes–államhatár közötti 0,4 km hosszú vasúti pálya villamosítása. | Hatályba lép a polgári repülésről szóló törvényerejű rendelet. A polgári légi közlekedés első fokú hatósági feladatait a Légügyi Igazgatóság látja el. A Magyar Köztársaság felségjele a HA betűcsoport és a piros-fehér-zöld színjelzés. Nem magyar állampolgár magyar légi járművet csak a légügyi hatóság engedélyével vezethet. A repülés, illetőleg az utasok biztonságát veszélyeztető cselekmény esetén a légi jármű parancsnoka jogosult az intézkedésre. | Elkészül a Leninváros–Tiszapalkonya közötti 2 km hosszú vasúti pálya villamosítása. | A BRFK Forgalombiztonsági Osztályán 56 fővel megalakul a motoros alosztály. | Kihirdetik Magyarország és Spanyolország között megkötött közúti fuvatozási egyezményt. | Elkészül a Budapest Déli pályaudvar–Kelenföldi pályaudvar közötti 4 km hosszú vasúti pálya villamosítása. | A közforgalmú vasúthálózat hossza 7864 km. Az államutak hossza 29 759 km. A személyautók száma 1 013 412 db. | Megszűnik az Útépítő Tröszt. Helyette 14 vállalat alakul. |