Tovább az elektronikus kiadványokra
Tovább az Eseménytárra

 

 

A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.

A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.

A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.

A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.

A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.

Közületi vezető általános célú személygépkocsiknál max. 3000 km magáncélú használatot is engedélyezhet. Ez az ún. szociális kilométerkeret.

Lejár a motorolaj- és motorbenzin-utalványok felhasználási ideje. Október 1-jétől közületek is készpénzért vásárolhatnak.

Magyar–osztrák vasúti államszerződést írnak alá a Sopronban és környékén áthaladó vasúti forgalomról.

Az Állami Biztosító új casco biztosítást vezet be. Díja átlagosan 40%-­kal magasabb a réginél. Az intézkedést azzal indokolják, hogy Magyarországon 503 ezer gépjárműnek van casco biztosítása, a kifizetett kártérítések összege már nem fedezi a biztosítási forma változatlan fenntartását.

Kihirdetik a nemzetközi polgári repülésről Chicagóban, 1944. december 7-én aláírt egyezmény módosításáról szóló jegyzőkönyvet.

Új gépesített konténerrakodót és fatelepet adnak át Sopron teherpályaudvaron.

Átadják a csengersimai határátkelőhelyet. → 1984. január 2.