Tovább az elektronikus kiadványokra
Tovább az Eseménytárra

 

 

A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.

A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.

A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.

A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.

A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.

Elkészül a Cegléd–Kiskunfélegyháza közötti 58 km hosszú vasúti pálya villamosítása.

Magyarország csatlakozik az 1968. november 8-án Bécsben elfogadott közúti jelzési egyezményt kiegészítő európai megállapodáshoz.

 Magyarország csatlakozik az 1968. november 8-án Bécsben elfogadott közúti közlekedési egyezményt kiegészítő európai megállapodáshoz.

Magyarország csatlakozik az 1968. évi november hó 8. napján Bécsben elfogadott közúti jelzési egyezményhez.

„Egy pesti aszfaltviccben három autós hazugságversenyét az nyerte, aki azt lódította, hogy elment és vett négy Trabant-gumit” – írja a Heti Világ­gazdaság.

Magyarország csatlakozik az 1968. november 8-án Bécsben elfogadott közúti közlekedési egyezményhez.

A fővárosban először, a Rákóczi úton autóbusz-forgalmi jelzőket alkalmaznak.

A 86-os motorbenzin 10 Ft, a 92-es 11,50 Ft, a 98-as 13 Ft. A taxiviteldíjak 30%-kal emelkednek.