A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Felavatják a Nagyvárad tér–Kőbánya-Kispest közötti metrószakaszt. Hossza: 4,7 km. Megváltozik a felszíni tömegközlekedés az érintett területen. Megszűnik két villamosjárat, hat autóbuszjárat, nyolc új autóbuszjáratot indítanak. | A MÁV általános árufelvételi korlátozást vezet be. Csak meghatározott mennyiségű magyar árut és a Szovjetunión keresztülmenő tranzitszállítmányt tud fogadni a vasút a záhonyi határállomás korlátozott átbocsátóképessége miatt. | 130 ezer ellenőrzött gépjármű közül 12,5 ezernél szabálytalanságot találnak. „Nem ritka a visszaélés. Az ellenőrzött közületi személygépkocsik csaknem 3%-át magánfuvaron érték … a közületek felénél laza az üzemanyag-elszámolási rendszer” – közli a Népszabadság. → október 13. | Új Tatra villamosokat állítanak forgalomba Budapesten az 59-es villamos viszonylaton. | Abaliget és Bükkösd közötti új vasúti pálya üzembe helyezésével befejeződik a Budapest–Pécs közötti fővonal mecseki szakaszának rekonstrukciója. | A kormány tovább szigorítja a közületi személygépkocsik használatát. Az év végéig számukat 15%-kal csökkenteni kell. → október 13. | Az Ikarus 180-as típusú autóbuszok végleg eltűnnek a főváros utcáiról. | A közforgalmú vasúthálózat hossza 8039 km. A személyautók száma 933 851 db. | Átadják a Nyugati pályaudvar újjáépített utascsarnokát. | Elkészül a délegyházai kavicsbánya összekötő vágány villamosítása, mintegy 6 km hosszban. |