A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  A MÁV a Nemzetközi Beruházási Banktól 4 millió transzferábilis rubel hitelt vesz fel a Cegléd–Kiskunhalas közötti vasútvonal villamosítására. | Megindul a forgalom a Fogarasi úti felüljárón. Hossza: 300 méter. | Volán műszaki telep nyílik Szeghalmon. | „Idény jellegű és luxus számba menő exportcikk a műanyag vitorlás hajó. A Magyar Hajó- és Darugyár tavaly felépült 60 millió forint értékű új műanyaggyártó csarnoka révén a vállalatnak talán sikerül meglovagolnia a konjunktúra vizeit” – írja a Heti Világgazdaság. | A külföldi rendszámú dízelüzemű autóbuszokra és tehergépjárművekre üzemanyag-vásárlási engedélyt vezetnek be. Az engedély ára 500–1200 Ft. A rendelkezést augusztus 18-án visszavonják. Gázolajjegy ellenében szabadon lehet vásárolni üzemanyagot. | Egyes motorbenzinfajták fogyasztói ára emelkedik. A 86-os normál 6,4 helyett 7,7 a 92-es 8 helyett 9,6 Ft-ba kerül. | Budapesten tanácskozik tíz ország a transzeurópai autópályáról. | A minisztertanács elfogadja a közlekedéspolitikai koncepció továbbfejlesztéséről és a megvalósításához szükséges főbb állami intézkedésekről szóló munkaprogramot. | Megindul a menetrend szerinti légi közlekedés Budapest–Bagdad között. | Megindul a forgalom az első szegedi trolibuszon. |