A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Életbe lép az új Volán-menetrend. A Volán 1395 új autóbuszjáratpárt állít forgalomba. A távolsági autóbuszforgalmat összesen 38 ezer járat bonyolítja le. | Budapesten megalakul az Interlighter bolgár, csehszlovák, magyar és szovjet nemzetközi hajózási vállalat, amely a tagországok egymás közötti szállításait és más országok külkereskedelmi áruinak folyami-tengeri fuvarozását vállalja. Székhelye: Budapest. Az alapítók kétszáz 1100 tonnás bárkát adnak a közös hajóparkba. A bárkákat a Dunán a tagországok hajói továbbítják, a tengeri szállításhoz két szovjet bárkaszállító hajót bérelnek. | Debrecenben 17 km hosszú úttörővasutat nyitnak meg. | Kihirdetik Magyarország és Pakisztán között a légi járatok tárgyában 1977. május 11-jén aláírt egyezményt. | Kihirdetik Magyarország és Szíria között 1977. március 29-én aláírt nemzetközi közúti fuvarozási megállapodást. | A Merkur és az Állami Biztosító megállapodást ír alá a gépjármű-felelősségi és casco biztosítás alapján rendezett károknál a soron kívüli kiutalásokról. Erre csak akkor kerülhet sor, ha a gépjárművet három évnél nem régebben, új állapotban hozták forgalomba, és a kárcselekmény az autó eredeti tulajdonosait érinti. | Hatályba lép az utazási szerződésekről szóló rendelet. Az utazási irodák kötelesek a szerződésben álló szolgáltatásokat teljesíteni. | A kerékpárok ára 12–15%-kal emelkedik. | Elkészül a Hegyeshalom–Rajka–határállomás közötti 13 km hosszú vasúti pálya villamosítása. | Magyarországon is kötelező a közúti elakadást jelző háromszög használata. |