A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Kihirdetik a Magyarország és Olaszország között a polgári légi közlekedés tárgyában Budapesten 1974. május 25-én aláírt egyezményt. | Kihirdetik Magyarország és Spanyolország között Madridban 1974. április 30-án aláírt légügyi egyezményt. | A Pannónia légballont bemutatják Egerben. A léggömb csak lebeg, mert nincs hozzá kiképzett személyzet. | Kihirdetik a Nemzetközi Szállítótartály Biztonsági Egyezményt. | Átadják az új soproni személypályaudvart. | Felavatják az új határátkelő állomás épületét Bajánsenyén. → 1978. június 3. | A Merkur csak beszerelt biztonsági övekkel ellátott személygépkocsikat hoz forgalomba. Minden kocsi első ülésein kötelező a biztonsági öv használata. | Győrben új vasúti felüljárót adnak át a forgalomnak. Hossza: 350 méter. | A minisztertanács tudomásul veszi Budapest és öt kiemelt nagyváros tömegközlekedési helyzetéről szóló beszámolót. Pécs kivételével nem használják ki lépcsőzetes munkakezdésben rejlő lehetőségeket. A Budapesti Közlekedési Vállalat villamoskocsi-rekonstrukciója 1985-re fejeződik be. | Kihirdetik a tengeri összeütközések megelőzéséről szóló nemzetközi szabályokat tartalmazó, Londonban 1972. október 20-án aláírt egyezményt. |