A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Kihirdetik a nemzetközi tengeri forgalom könnyítéséről szóló, Londonban 1965. április 9-én kelt egyezményt. | Csengeren átadják az új Szamos-hidat. Hossza: 156 méter. A hídhoz 189 méter hosszú ártéri híd csatlakozik. | A Malév Budapest–Rijeka között hetente kétszer járatot indít. A járat szeptember 30-ig közlekedik. | Magyar–jugoszláv tárgyalások az M7-es autópálya, ill. az E7-es nemzetközi főútvonal Nagykanizsa–Varasd közötti szakaszának megépítéséről. | A fővárosban a Madách tér–Dohány utca–Csáktornya park között közlekedő autóbuszok helyett trolibuszokat állítanak forgalomba. | Nyíregyházán átadják a 36. számú főút mentén fekvő közúti felüljárót. | Magyarország és Nigéria egyezményt ír alá a területeik közötti, ill. az azokon túli légijáratokról. Törvénybe iktatják az 1978. évi 13. törvényerejű rendelettel. | A MÁV 5 millió rubel hitelt vesz fel a Nemzetközi Beruházási Banktól a Budapest–Kelebia közötti vasúti vonal villamosítására és korszerűsítésére. | Elkészül a százezredik autóbusz az Ikarusban. | Megnyitják a Merkur személygépkocsi-átadó telepét Debrecenben. |