A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Átadják a metró Nagyvárad tér–Deák tér közötti szakaszát. A metrószakasz építése 5 milliárd forintba kerül. | Megindul a forgalom a kétszer két-, ill. háromsávosra átépített Soroksári úton. A két átadott fővárosi létesítmény építési költsége meghaladja az 1 milliárd forintot. | Megindul a forgalom a BAH csomóponton. A 660 méter hosszú közúti felüljárón óránként 4 ezer gépjármű haladhat át. | Kihirdetik a Magyarország és Jugoszlávia között a határ menti árucsere- és szolgáltatásforgalomról, valamint gazdasági együttműködésről szóló, Budapesten 1976. március 20-án aláírt egyezményt. | Átadják a felújított szeged–algyői hidat. Az átépítés során a híd feletti szerkezetet a zavartalan hajózás érdekében 82 cm-rel feljebb emelik. | A gépjárművek kötelező felelősségbiztosításáról szóló rendeletet módosítják. → 1977. január 1. | A fővárosban átadják a Kálvin téri és Felszabadulás téri aluljárókat. | Az új közlekedés- és postaügyi miniszter: Pullai Árpád. → 1983. július 1. | Átadják a forgalomnak az átépített kiskörei vasúti-közúti Tisza-hidat. | Átadják a Cegléd–Szeged közötti vasúti pálya új automatikus biztosítóberendezését. |