A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Közúti határátkelő nyílik Bucsu–Schachendorf között. → 1977. július 8. | Kihirdetik Magyarország és Jugoszlávia a magyar–jugoszláv határátlépési igazolványok egységesítéséről szóló, 1975. november 27-én aláírt egyezményét. | Az európai szocialista országok vasutas szakemberei Szombathelyen tanácskoznak. | A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium – január 1-jei visszamenőleges hatállyal – rendeletet ad ki a vezető állású dolgozók premizálásáról. | Kihirdetik a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola létesítéséről szóló 1968. évi 16. törvényerejű rendelet módosítását. A főiskola élén főigazgató áll. | Kihirdetik a Magyarország és Guinea között a polgári légi közlekedés tárgyában 1971. december 7-én aláírt egyezményt. | Kihirdetik a Magyarország és Sierra Leone által a területeik közötti és azon túlra irányuló légijáratok tárgyában 1975. november 5-én aláírt egyezményt. | Kihirdetik a Magyarország és Norvégia között a nemzetközi közúti fuvarozás tárgyában 1975. október 6-án aláírt egyezményt. | Megnyitják Budapesten a Nagyvárad téri és Felszabadulás téri gyalogos-aluljárókat. | Életbe lép az útzár alkalmazásáról szóló rendelet. Útzárat csak a rendőrség és a határőrség alkalmazhat. |