Tovább az elektronikus kiadványokra
Tovább az Eseménytárra

 

 

A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.

A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.

A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.

A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.

A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.

Kihirdetik a Magyarország és Portugália között 1975. május 22-én aláírt légügyi egyezményt.

Hatályba lép a polgári repülés hajózószemélyzete munkarendjéről szóló rendelet.

A KGST megbízásából a Volán Tröszt 10 ezer példányban, hét nyelven kiadja az európai szocialista országok egységes nemzetközi menetrendjét – közli a Népszabadság.

Kihirdetik a Magyarország és Jugoszlávia között a kishatárforgalom szabályozásáról kötött, Budapesten, 1975. november 5-én aláírt egyezményt.

Felavatják a MÁV Kórház új központi rendelőintézetét.

A Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága a trolibuszhálózat bővítéséről dönt.

Kihirdetik a Magyarország és Ausztria között a gazdasági, tudományos, kulturális vagy sportcélú utazásokhoz illetékmentes vízum kiadása tárgyában Budapesten 1975. február 25-én megkötött egyezményt.

A Magyar Hajó- és Darugyár balatonfüredi gyáregységében elkészül a 4. balatoni komphajó, a Baross Gábor. A komp 500 utast és 36 gépkocsit szállíthat.