A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Elkészül a Budapest–Nagykanizsa közötti vasútvonal és a 71-es főközlekedési út felett átívelő kápolnásnyéki közúti felüljáró. Hossza: 100 méter. | Kihirdetik a Magyarország és Portugália között 1975. május 22-én aláírt légügyi egyezményt. | Átadják az ország első gépjárműellátó központját Sopronban. A központban egy Shell benzinkút, egy Hungarhotels ételbár, a Magyar Autóklub műszaki bázisa, alkatrészszaküzlet stb. található. | Magyarország és Csehszlovákia az államhatáron a határforgalom közös ellenőrzéséről szóló egyezményt ír alá. | Felavatják a börzsönyi Úttörővasutat Verőcemaros–Királyrét között | A minisztertanács rendeletet bocsát ki a javító-karbantartó szolgáltatások minőségvédelméről. Gépjárműjavításnál a jótállás időtartama az átadástól számított 6 hónap. | Kihirdetik a Magyarország és a Jemeni NDK között Budapesten, az 1975. május 3-án aláírt légügyi egyezményt. | Új vasúti és autóbusz-menetrend lép életbe. Budapest körzetében megszűnik a személyszállító vonatok gőzvontatása. Budapest–Róma között egy órával rövidebb a menetidő. A vasúti teherszállításban napi 14 nemzetközi és 6 belföldi expresszvonat közlekedik és további 44 gyorsvonat viszi a romlandó árucikkeket. A főváros és a megyeszékhelyek közötti a napi 12 expresszvonat száma 17-re nő. | Átadják a Bécs–Hegyeshalom közötti villamosított vasútvonalat. | Sopronban felavatják a Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút új rendező pályaudvarát. |