A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
A közúti forgalmi rendet 5 évente felül kell vizsgálni. A hazai jelzésrendszert egységesíteni kell. A KRESZ-ben nem említett jelzőtáblák alkalmazása tilos. Várakozási tilalom a közérdekű rakodáshoz szükséges helyeken is elrendelhető. A tiltott útszakaszoknak nemcsak az elejét, hanem a végét is táblával kell jelezni. Tilos a motorcsónak használata a Balatonon. Kivétel: a közforgalmi és termelési célból üzemeltetett motorcsónakok. Magánszemélyek motorcsónakokat legfeljebb 1977. december 31-ig tarthatják üzemben a Balatonon. Kihirdetik a szállítótartályokra vonatkozó vámegyezményt. Hatályba lép a közúti forgalmi rend kialakításáról és a közúti jelzések elhelyezéséről szóló rendelet. A lakott területen lévő főútvonalakra megvilágított vagy fényvisszaverő felületű jelzőtáblákat kell helyezni legkésőbb 1977. december 31-ig. Az úttesten dolgozók kötelesek narancspiros színű védőmellényt viselni. Magyarország és Ausztria 2007-ig meghosszabbítja a Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút működésére vonatkozó koncessziót. A vasúttársaságnak kétharmad részben Magyarország, egyharmad részben Ausztria a tulajdonosa. Hatályba lép a Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumnak a járművek várakozásáért szedhető díjakról szóló rendelete. Magánszemély részére parkolási díj szedésére engedély nem adható. Átadják a forgalomnak a tököl–ráckevei helyiérdekű vasút villamosított szakaszát. A kormány jóváhagyja az észak–déli metró kivitelezésének meggyorsítására vonatkozó tervet. Ennek értelmében 1978-ban elkezdődik a Dél-Buda–Rákospalota közötti metróvonal építése. A kormány elfogadja az 1985-ig szóló metróépítési tervet. Életbe lép a gépjárművezetők egészségügyi alkalmasságáról szóló rendelet. Életbe lép a rendőrhatósági közúti közlekedés igazgatásáról szóló rendelet. Megszüntetik a járművezetői engedélyekben alkalmazott ellenőrző lapokat. Az elveszett rendszámtábla pótlásáról a rendőrhatóság gondoskodik. A rendőrhatóság forgalmi engedély- és rendszámtábla-visszavonási jogköre jelentősen kibővül. |