A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  A minisztertanács elfogadja a fővárosi villamosvasutak tízéves rekonstrukciós programját. | Elkészül a Hatvan–Újszász közötti 52 km hosszú vasúti pálya villamosítása. | Hatályba lép a közületi tehergépkocsik üres futásának csökkentéséről szóló rendelet. Közületek a megyeszékhelyek, ill. megyeszékhely és a főváros között üresen vagy félig megrakottan közlekedő teherautóikat kötelesek a területileg illetékes menetirányító irodában bejelenteni. A menetirányító kezdeményezheti más közület árujának fuvarozását. A gépkocsivezető jutalékot kap, ha az üres futás csökkentése érdekében maga szerez fuvart. → 1980. január 24. | Magyarország és Japán kereskedelmi és hajózási szerződést ír alá. Törvénybe iktatják az 1978. évi 14. törvényerejű rendelettel. | Hajdúsámsonon egy vonat autóbusszal ütközik. 12 halott, 8 sebesült. | Bejrút közelében lelövik a Malév utasszállító repülőgépét. 60 halott. | Korlátozzák a Balatonon a motorcsónakok használatát. Motorcsónakkal tilos közlekedni 14–16 és 21–06 óra között. | Beszüntetik a személyforgalmat a Kunhalom–Pusztamérges, Szeged–halastelki iskola és a Mezőtúr–Túrkeve közötti keskeny nyomtávú vasút vonalain. Helyükbe Volán-buszokat állítanak. | 20%-kal emelkedik az üzemanyagok ára. | Elkészül a Füzesabony–Eger közötti 16 km hosszú vasúti pálya villamosítása. |