A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Az M7-es autópálya Székesfehérvár–Balatonvilágos közötti szakaszának átadásával gyorsforgalmi összeköttetés létesül a főváros és a Balaton között. | Magyarország és Kuvait a nemzetközi közúti fuvarozásról szerződést ír alá. | Magyarország és Jugoszlávia egyezményt ír alá a drávai hajózásról. Törvénybe iktatják az 1978. évi 14. törvényerejű rendelettel. | A Merkur átadja a százezredik Trabantot vevőjének. | Bevezetik a személygépkocsi-szállítást a Budapest–Drezda között közlekedő Saxonia nemzetközi gyorsvonaton. | Magyarország és Dánia egyezményt ír alá a nemzetközi közúti fuvarozásról. | Átadják a forgalomnak az újjáépített murakeresztúri Mura-hidat a magyar–jugoszláv együttműködés keretében. | A Clark Ádám tér és a budai várpalota között megindul a V jelzésű autóbusz. A járat a siklót pótolja. | Hatályba lép a közületi személygépkocsik éves futásteljesítményének korlátozásáról szóló rendelet. A közületek személyautóik futásteljesítményét az elmúlt évihez képest 10%-kal kötelesek csökkenteni. → november 12. | Ferihegyen lezuhan a Malév IL–18-as repülőgépe. A gép 9 fős személyzete meghal. |