Tovább az elektronikus kiadványokra
Tovább az Eseménytárra

 

 

A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.

A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.

A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.

A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.

A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.

Módosul a gépjármű-fuvarozási szabályzat. A fuvarozási határidő egy megyén belül 3 nap, egyéb esetben 7 nap.

A balatoni Mahart-kikötőkben kikötő- és parthasználati díjakat vezetnek be.

Létrejön az AFIT 10. Sz. Autójavító Vállalat, mely Bács-Kiskun megyében ellátja a gépkocsijavításokat és -kar­ban­tar­tásokat.

A közforgalmú vasúthálózat hossza 8615 km. A személyautók száma 480 924 db.

Magyarország 3209 lakott településéről 3146 helység bekapcsolódik a menetrend szerinti autóbusz-közlekedésbe.

Megszűnik a személy- és áruforgalom a Hetényegyháza–Kerekegyháza között.

Módosítják a szabálysértésekről szóló rendeletet. Jogtalan bérfuvarozás 10 ezer forint pénzbírsággal sújtható.

A szombathelyi MÁV-járműjavítóban új vasútikocsi-javító nagycsarnokot adnak át.

Martonvásáron üzembe helyezik az M7-es segélykérő rendszerét. A diszpécserközpontban a bejelentett esetek sürgősségét rangsorolva intézkednek.