A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  A minisztertanács határozatot ad ki az őszi mezőgazdasági munkák sikeres elvégzéséhez szükséges intézkedésekről. A közlekedési miniszter: „a mezőgazdaság és az élelmiszeripar belföldi exportszállításaihoz – mindenekelőtt a Szovjetunióba irányuló szállításokhoz, valamint a búzaexport meggyorsításához nyújtson maximális segítséget és biztosítson az említett szállításoknak elsőbbséget”. | Szegeden bevezetik a kalauz nélküli közlekedést. | Megszűnik a személy- és áruforgalom a MÁV Gazdasági Vasutak Mezőkovácsháza–Kunágota–Dombiratos vonalán. | A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium módosítja a közületi gépjárművekről szóló rendelkezéseket. Az Autófelügyelet minden közület részére annyi üzemben tartási engedélyt ad, ahány személyhez kötött és általános célú személygépkocsi, hagyományos és nem hagyományos szolgáltató személyautó üzemben tartására jogosult. | A minisztertanács határozatot hoz a rendkívüli áruszállítási helyzetben szükséges intézkedésekről. A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium a közületi tehergépkocsikat 1974. szeptember–december között havonta legfeljebb 5 munkanapra igénybe veheti. | Győrött elkészülnek a Közlekedési és Távközlési Főiskola első létesítményei. | Megszűnik a személy- és áruforgalom a MÁV Mezőhegyesi Gazdasági Vasutak két vonalrészén. | Felemelik az üzemanyagárakat. | A minisztertanács az autóbusz- közlekedés helyzetével és fejlesztési kérdéseivel foglalkozik. Az elöregedett autóbusz-állomány új típusokkal való felváltására az 5. ötéves terv keretében kerül sor. | Magyar–osztrák egyezményt írnak alá új közúti határátkelőhely létesítéséről a Vas megyei Bucsu községnél. → október 25. |