Tovább az elektronikus kiadványokra
Tovább az Eseménytárra

 

 

A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.

A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.

A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.

A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.

A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.

A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium rendeletet ad ki a polgári repülés szakszemélyzetének szakszolgálati engedélyeiről.

Elkészül a Tiszatenyő–Mezőtúr közötti 23 km hosszú vasúti pálya villamosítása.

Kihirdetik a Magyarország és az NDK között a légi közlekedés tárgyában Budapesten 1972. november 18-án aláírt egyezményt.

A spanyol Ibéria légitársaság repülőgépe először landol Budapesten. Ferihegyen az év során 19 külföldi légitársaság fordul meg, hetente csaknem 300 járat indul innen.

A Déli pályaudvar épületének rekonstrukciója során egy kőművesbrigád megtalálja a Déli Vasút indóházának alapkövét 1861-ből, benne az ónhengerrel és az abban elhelyezett iratokkal. Az ira­tokat a Közlekedési Múzeumba szállítják.

Az új közlekedés- és postaügyi miniszter Rödönyi Károly. → 1976. október 29.

A Hungarocamion sajtótájékoztatója. A vállalat 850 gépkocsival (ebből 300 hűtőkocsi) rendelkezik.

A Volán 10. Sz. Vállalat menetrend szerinti autóbuszjáratot indít Szeged–Dubrovnik oda-vissza viszonylatban. A forintért megváltható menetjegy ára 282,50 Ft/egy út.