A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
A közforgalmú vasúthálózat hossza 8819 km. A személyautók száma 339 776 db. Autóbuszforgalmi sávokat létesítenek a Rákóczi úton és a Kossuth Lajos utcában. Megszűnik a forgalom a Kisvárda–Baktalórántháza, Cegléd–Tiszajenő–Vezseny közötti vasútvonalakon. Felavatják a medvei Duna-hidat. A híd mindkét hídfőjét megemelik, hogy a nagyobb hajók is zavartalanul áthaladhassanak alatta. Elkészül a Debrecen–Füzesabony közötti 33-as főút korszerűsítése. Megalakul a Fővárosi Közlekedésbiztonsági Tanács. A Duna-bizottság a vaskapui hajózás megváltozott feltételeiről tárgyal. → 1990. április 25. Vácott felavatják az ország legnagyobb AFIT-gépkocsi szervizét. A minisztertanács elfogadja az észak–déli metró 2. szakaszának beruházásáról szóló előterjesztést. A terv a Kőbánya-Kispest–Élmunkás tér közötti szakasszal foglalkozik. Csepelen a Zápor utcában a Merkur új személygépkocsi-átadó telepet nyit. |