Tovább az elektronikus kiadványokra
Tovább az Eseménytárra

 

 

A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.

A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.

A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.

A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.

A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.

Megnyílik a metró Deák tér–Déli pályaudvar közötti szakasza. Autóbusz-végállomás létesül a Moszkva és Batthyány tereken.

A minisztertanács módosítja a közútijármű-programot. A dömper-, teherautó- és traktorgyártás helyett az autóbusz és a hátsó futóművek gyártására kell áttérni.

Átadják az ország legnagyobb márkaszervizét, egy Zsiguli-­javító üzemet Budapesten a Miskolc utcában.

Magyarország és az NDK egyezményt ír alá a légi közlekedésről. Törvénybe iktatják az 1974. évi 12. törvényerejű rendelettel.

Szövetkezeti autójavító szerviz nyílik a Mexikói út–Mogyoródi út sarkán.

A kormány határozatot hoz az ország tehergépjármű-állományának rekonstrukciójáról.

Kormányrendelet szabályozza a magánszemélyek gépjárműhasználatát. A cél: megakadályozni, hogy a gépkocsival ügyeskedők kevés munkával irreális jövedelmeket szerezzenek. Magánszemély személygépkocsin, motorkerékpáron és 500 kg-nál nagyobb teherbírású pótkocsin kívül más járművet nem vásárolhat, nem üzemeltethet. Magánszemély nem fuvarozhat sem személyt, sem árut. A fuvarozás, személyszállítás állami-közületi feladat. → 1988. április 21.

Elkészül Budapest-Ferencváros–Budapest Soroksári út közötti 3 km hosszú vasúti pálya villamosítása.

Ferihegyen bemutatják a TU–144-es szovjet, kétszeres hangsebességgel repülő gépet.

Megszűnik a forgalom a Fá­biánsebestyén–Árpádhalom közötti 9 km hosszú vasútvonalon.