A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Ferihegyi székhellyel megalakul a kormányzati repülések lebonyolítására a Különleges Fontosságú Légi Szállítás egysége. A Malévből kivált szervezet a Belügyminisztérium Kormányőrségéhez tartozik. | Átadják a közös magyar–jugoszláv határállomást Gyékényesen. → 1973. június 19. | Bevezetik az egyirányú közlekedést az M7-es autóúton. Augusztus 27-ig vasárnaponként 14–22 óra között Zamárditól Törökbálintig a járművek csak Budapest irányában haladhatnak. | Az Állami Biztosító bővíti a casco feltételeit. Az ügyfelek 500–20 000 Ft között önrészesedési összegeket vállalhatnak. Bevezetik a 3–10 hónapra szóló casco biztosítást. → 1978. április 15., 1980. szeptember 1. | A Malév beindítja Budapest–Lipcse közötti menetrend szerinti járatát. | A Belügyminisztérium elrendeli a közületi gépkocsik átrendszámozását. | Magyarország és az USA légügyi egyezményt ír alá. Törvénybe iktatják 1973. évi 16. törvényerejű rendelettel. | Felavatják a Komárom–Komarno között kiépített villamos felsővezeték-hálózatot. Ez a beruházás teszi lehetővé, hogy Csehszlovákia NDK-beli határától, magyar–szovjet határig villamosított vasútvonalon közlekedjenek a szerelvények. | Kihirdetik a légi járművek jogellenes hatalomba kerítésének leküzdéséről Hágában 1970. december 16-án aláírt egyezményt. | Felavatják a csepeli kikötő konténerállomását, mely a KGST fejlesztési programjában jóváhagyott ún. konténerizáció első hazai létesítménye. |