A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  A minisztertanács a közületi gépjárművek számának kötelező csökkentését határozza el. → május 30. | A Tihany rév–Szántód rév közötti komp új viteldíjai értelmében egy személyautó szállítása 16–25 Ft. | Megszűnik a forgalom a Veszprém külső–Meggyespuszta közötti 11 km hosszú vasútvonalon. | Magyar–jugoszláv egyezményt írnak alá a vasúti határforgalomról. Közös vasúti határállomások: Szabadka, Gyékényes, Murakeresztúr. | Országos munkaértekezlet a Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumban a közúti közlekedésről. 1971-ben az összesen fuvarozott áru 71%-át közúton szállították. | Az MSZMP Politikai Bizottsága határozatot hoz a közületi személyautók használatáról. Lehetőséget kell teremteni, hogy a közületi személygépkocsik használatára jogosultak anyagi ösztönzésük mellett önként lemondjanak a közületi autók háztól házig és magáncélú igénybevételéről. A közületi személygépkocsi-használat csökkentésével, ill. megszüntetésével érintett vezetők személyautó-vásárlását (hitel, autó soron kívüli biztosítása) elő kell segíteni. → április 22., 1974. szeptember 27. | Felemelik a Mahart hordszárnyas hajójáratainak viteldíjait. Pl. Budapest–Esztergom között 48 Ft, egy Budapest–Bécs retúrjegy 230 Ft, ill. 230 ATS. | Felemelik a balatoni személyszállítási díjakat. 1 óra sétahajókázás felnőtteknek 7 Ft. | Egységesen szabályozzák a gépjármű-vezetői engedély kiadása és a bevonása körüli eljárást. | A metróépítésben, valamint a szentendrei helyiérdekű vasútvonal korszerűsítésében részt vevő 30 vállalat a munka összehangolásáról és meggyorsításáról szocialista együttműködési szerződést ír alá. |