A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Új személygépkocsik vásárlásánál előlegként a vételár 30%-át be kell fizetni. | Magyarország és Románia egyezményt ír alá a a nemzetközi közúti személy- és árufuvarozásról. | Módosul a büntető törvénykönyv. A koccanásos balesetek kikerülnek a büntetőjog köréből. A közlekedési szabálysértésekért kiszabható max. pénzbüntetés 5000 Ft. Önálló mellékbüntetésként bevezetik a járművezetéstől való eltiltást, és szigorúbban ítélik meg az ittas vezetést. Bűncselekmény az ittas állapotban történő kerékpározás. A gépkocsik jogtalan használata lopásnak minősül. | Megszűnik a személy- és áruforgalom a Kaba–Nádudvar, Kisújszállás–Dévaványa, Jánkmajtis–Kölcse gazdasági vasútvonalon. | A közforgalmú vasúthálózat hossza 9000 km. A személyautók száma 283 661 db. | A Trabant szervizelését már két szervizállomás látja el a fővárosban. A gépkocsi-karbantartó hálózatot az alacsony műszaki színvonal, a minőségi kifogások és a hosszú várakozási idő jellemzi. | Az Ikarusban elkészül az ötvenezredig autóbusz. | Az utasok nyugalmának biztosítása érdekében a MÁV a pályaudvarokon, vonatokon megtiltja a tikitaki nevű játék okozta lármázást. A tilalom megszegője 50 Ft bírságot fizet. | A lakott területek elejét és végét jelző egységes táblákat állítanak fel. Megváltoztatják egyes KRESZ-táblák alakját. | A Nagykörút–Üllői út keresztezésében átadják a gyalogos aluljárót. |