A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Elkészül a Budapest Nyugati pályaudvar–Vác–Szob közötti 65 km hosszú vasúti pálya villamosítása. | A két rakszintű vasúti kocsikban fuvarozott személyautók fuvardíját megállapítják. 901–1000 km közötti szállításért 850 Ft-ot kell fizetni. | Magyarország és Guinea polgári légi közlekedési egyezményt ír alá. Törvénybe iktatják az 1976. évi 22. törvényerejű rendelettel. | A tengeri kereskedelmi hajózásban megvalósuló együttműködésről Magyarország, Bulgária, NDK, Lengyelország, Románia, Csehszlovákia és a Szovjetunió egyezményt ír alá. A nemzetközi tengeri kereskedelmi hajózás szabadságát megsértő diszkriminációs intézkedésekkel szemben az aláíró felek ellenakciókat foganatosítanak. | Megszűnik a forgalom a Baja–Gara közötti 19 km hosszú vasútvonalon. | Megérkeztek az augusztus–szeptember között megrendelt Trabant-gumiabroncsok – tudósít az Autó-Motor. | Kihirdetik az autóbusszal végzett nemzetközi személyfuvarozás általános feltételeiről szóló, Berlinben 1970. december 5-én aláírt egyezményt. | A magyar és a jugoszláv vasutak megállapodnak, hogy 1972-től Gyékényes közös vasúti határállomás lesz. | Elkészül a Budapest-Ferencváros „B” elágazás–Kőbánya-Kispest összekötő vágány villamosítása, mintegy 6 km hosszban. | A Népszabadságban „Szekértempó” címmel glossza jelenik meg a vasúti rakodási határidőkről. |