A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Magyarország csatlakozik az Európai Ifjúsági Utazások Díjszabásához, mely jelentős vasúti kedvezményt biztosít a 10–21 év közötti korosztály vasúti utazásaihoz. A csatlakozó vasutak egységes igazolványt rendszeresítenek. | Megnyílik a Hungarocamion cinkotai úti kamionbázisa. → 1985 folyamán | A Malév beindítja Budapest–Zürich–Madrid közötti járatát TU–134-es típussal. | Budapesten bemutatják az első négy darab Zsiguli gépkocsit. | Módosul a KRESZ. Közúti balesetnél minden érintett jármű vezetője köteles megállni. Ha a baleset csupán dologi kárt okozott, és a kár nem haladja meg a 15 ezer Ft-ot, a rendőrhatóságot csak akkor kell értesíteni, ha azt az érdekeltek egyike kívánja. | Bejelentik, hogy a Merkúr 50 ezer személykocsit importál az év során. | Megváltozik a gépjárművek kötelező műszaki vizsgáztatásának rendje. 3 évenként a forgalmi engedélyt is meg kell újítani. | Megalapítják a Közúti Közlekedési Tudományos Kutató Intézetet, mely jogutódja az Autóközlekedési és az Útügyi Tudományos Kutató Intézeteknek. | Megszűnik a vasúti személyforgalom Kétegyháza–Elek, Sellye–Drávasztára–Zaláta normál nyomközű, Miskolc–Diósgyőr–Pereces–Baross akna és Miskolc–Diósgyőr–Lyukóbánya keskeny nyomközű, valamint a Fegyvernek–Örményes–Tiszabő, Kisújszállás–Túrkeve–Szegvár–Árpádhalom, Várpalota–S. II. akna gazdasági vasúton. | A közforgalmú vasúthálózat hossza 9168 km. Az államutak hossza 29 546 km. A személyautók száma 238 563 db. |