A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  A budai vár útvonalait korhű útburkolatokkal látják el. Elkészül a Fortuna, a Hatvany Lajos, az Országház utca útburkolata. | Az Autóközlekedési Tröszt és az Ikarus szerződést köt 980 db új autóbusz ez évi leszállításáról. | A MÁV valamennyi kis szállítótartály- (konténer-) tulajdonossal kötött „Besorolási szerződés”-t felbontja és a szállítótartályokat a MÁV szállítótartályparkjából kiveszi. A belföldi darabáru-fuvarozással kapcsolatos feladatokat a közforgalmú vasutaktól az Autóközlekedési Tröszt keretében működő autóközlekedési vállalatok veszik át. | Elkészül a Batthyány tér–Széna tér közötti metróalagút fúrása. | Elkészül a Debrecen–Nyíregyháza közötti 49 km hosszú vasúti pálya villamosítása. Ezzel Hegyeshalomtól Záhonyig villamosvasút szeli át az országot. | Elkezdődik a Budapest–Szob közötti vasútvonal villamosítása. | Elkészül a Karcag–Debrecen közötti 59 km hosszú vasúti pálya villamosítása. | A kormány elrendeli a gépjárművek kötelező felelősségbiztosítását. → 1976. november 17. | A Budapesti Közlekedési Vállalatnál munkaerőhiány miatt kiterjesztik a kalauz nélküli üzemmódot: a csuklós buszok kivételével valamennyi autóbuszon és a három kocsiból álló 50-es jelzésű villamoson. | A BKV járművein érvényes jegy, ill. bérlet nélkül utazók 50–100 Ft pótdíjat fizetnek. |