A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  A Volán 20. Sz. Vállalat (az egykori MÁVAUT) a Budapesti Közlekedési Vállalattól átveszi a közvetlenül a Ferihegyi repülőtérre és az onnan visszairányuló autóbuszjáratok üzemeltetését. A menetdíj az eddigi 4 Ft-tal szemben 10 Ft. | Magyar állampolgárok eltérítenek egy román repülőgépet. | A Széna tér alatt összeér a metróalagút két szakasza. | Megváltozik az Autóközlekedési Tröszt és a keretébe tartozó vállalatok elnevezése. Az Autóközlekedési Tröszt új neve: Volán Tröszt. A Volán Tröszt vállalatai: Volán 1. Sz. Vállalat (székhelye: Budapest), Volán 2. Sz. Vállalat (székhelye: Salgótarján), Volán 3. Sz. Vállalat (székhelye: Miskolc), Volán 4. Sz. Vállalat (székhelye: Eger), Volán 5. Sz.Vállalat (székhelye: Nyíregyháza), Volán 6. Sz. Vállalat (székhelye: Debrecen), Volán 7. Sz. Vállalat (székhelye: Szolnok), Volán 8. Sz. Vállalat (székhelye: Békéscsaba),Volán 9. Sz. Vállalat (székhelye: Kecskemét), Volán 10. Sz. Vállalat (székhelye: Szeged), Volán 11. Sz. Vállalat (székhelye: Szekszárd), Volán 12. Sz. Vállalat (székhelye: Pécs), Volán 13. Sz. Vállalat (székhelye: Kaposvár), Volán 14.Sz. Vállalat (székhelye: Székesfehérvár), Volán 15. Sz. Vállalat (székhelye: Veszprém), Volán 16. Sz. Vállalat (székhelye: Zalaegerszeg), Volán 17. Sz. Vállalat (székhelye: Szombathely), Volán 18. Sz. Vállalat (székhelye: Tatabánya), Volán 19. Sz. Vállalat (székhelye: Győr), Volán 20. Sz. Vállalat (MÁVAUT, székhelye: Budapest), Volán 21. Sz. Vállalat (székhelye: Budapest), Volán 22. Sz. Vállalat (székhelye: Budapest), Volán 23. Sz. Vállalat (székhelye: Budapest). | Az Autóközlekedési Tröszt keretében működő autóközlekedési vállalatok a MÁV szállítótartályainak egy részét december 31-ig fokozatosan átveszik. A Volán gyűjtőforgalomban feladott szállítótartályoknak vasúti és közúti fuvarozását a Magyar Vasúti Árudíjszabás és a Tehergépjármű Díjszabás alapján számítják fel. | Magyarország és Szudán egyezményt ír alá a légijáratokról. | Megindul a János-hegyi libegő. | Átadják a forgalomnak az M7-es autóút Polgárdi–Balatonaliga közötti szakaszát. | Első útjára indul a 4200 tonnás Duna nevű tengerjáró hajó. Első útján Rotterdamból Velencébe szállít árut. | Magyarország és Hollandia egyezményt ír alá a nemzetközi közúti fuvarozásról. |