A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Életbe lép a Malév nyári menetrendje. A Malév gépeivel 28 ország 34 városába lehet eljutni. | Országjáró körútra indul Lenin páncélautójának magyar fiatalok által készített hiteles másolata. | A MÁV Budapest–Miskolc oda-vissza viszonylatban 5 tonnás szállítótartályok háztól házig fuvarozását vállalja. Ennek érdekében a MÁV 50 db alumíniumból készült, 5 tonna bruttó súlyú szállítótartályt vásárol. | Magyarország, Nagy-Britannia, és Írország egyezményt ír alá a nemzetközi közúti árufuvarozásról. | A Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága a tömegközlekedés helyzetével foglalkozik. Az állandósult munkaerőhiány miatt romlik a tömegközlekedés színvonala. Az évben 119 új autóbuszt állítanak forgalomba. | A Borsodi Vegyi Kombinát termelését az eredeti kapacitás 30%-ára kell csökkenteni, mert a MÁV nem tud elegendő kocsit kiállítani. „Az irányító apparátusnak szinte óráról órára figyelnie kellett az eseményeket, hogy azonnal be tudjon avatkozni akár azért, hogy a kocsinak megfelelő irányú fuvarokmányt tudjon biztosítani, akár azért, hogy a kiállított kocsikat meg nem felelő diszpozíció esetén valamilyen áruval mégis meg tudja rakni” – írja a Közlekedési Közlöny. | A minisztertanács elfogadja a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság jelentését az 1961-ben épített M1-es főközlekedési út Budaörs–Tatabánya közötti szakaszán keletkezett burkolati és pályaszerkezeti hibákról. | Minden új létesítménynél parkolóhelyeket is kötelező építeni. | A közforgalmú vasúthálózat hossza 9261 km. A személyautók száma 190 741 db. | Megszűnik a vasúti forgalom a Meggyespuszta–Alsóörs közötti 11 km hosszú pályán. |