A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
Életbe lép a Malév nyári menetrendje. A Malév gépeivel 28 ország 33 városába lehet eljutni. Ferihegyre leszállt az utolsó belföldi járat IL–14-es gépe, mely Debrecenből érkezett Ferihegyre. Herend állomáson helytelen váltóállítás miatt két vonat összeütközik. 11 halott, 69 sebesült. Elkészül a Budapest Nyugati pályaudvar–Cegléd közötti 73 km hosszú vasúti pálya villamosítása. A minisztertanács elfogadja Budapest és a nyugati országhatár közötti 1. számú főútvonal regionális rendezési tervét. Átadják a forgalomnak a szolnoki új rendező és fogadó pályaudvart. A beruházás értéke 2 milliárd Ft. „Budapest 1967-ben lépett át a motorkerékpár korszakból az autók korszakába.” A fővárosban 42 700 motorkerékpár és 58 ezer személyautó van forgalomba – tudósít a Népszabadság. A Merkur átveszi az Autóker Vállalattól a közületek gépkocsiellátását. A megszüntetett vasúti áru- és személyforgalom közútra terelése esetében követendő díjszabási alapelvek értelmében, a megszüntetett vasúti viszonylatokban közlekedő autóbuszok viteldíjai 3 évig azonosak a vasútéval. Hatályba lép az 1968. évi IV. törvény a vasutakról. |