Tovább az elektronikus kiadványokra
Tovább az Eseménytárra

 

 

A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.

A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.

A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.

A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.

A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.

A közforgalmú vasúthálózat hossza 9353 km. A személyautók száma 162 477 db.

Felszerelik az első poggyászmegőrző automatákat a Nyugati pályaudvaron.

Mende és Sülysáp között két vonat összeütközik. 43 halott, 66 sebesült.

Magyarország és a Szovjetunió egyezményt ír alá a légi közlekedésről.

Az MTA Műszaki Tudományok Osztálya „A közlekedésfejlesztés új irányainak tudományos alapja” címmel konferenciát rendez.

Szovjet–magyar autógyártási együttműködési egyezményt írnak alá.

A parlament elfogadja a közlekedéspolitikai koncepciót. Fő céljai: a szállítási igények gazdaságos kielégítése, a közlekedési ágazatok közötti hatékony munkamegosztás. Ennek elérése céljából a vasúti hálózat teljes felülvizsgálatát, a közúti közlekedés fokozott ütemű fejlesztését és több mint 2000 km gyenge forgalmú mellék- és keskeny nyomtávú vasút felszámolását irányozzák elő. A közlekedéspolitikai koncepció az MSZMP hosszú távú településfejlesztési koncepciójához igazodik. A közlekedéspolitikai koncepció végrehajtásával a hazai kisforgalmú vasútvonalak és állomások mintegy 30%-át felszámolják és a forgalmat közútra terelik. A mellékvonalak felszámolásának aránya jóval meghaladta az európai vasutak hasonló intézkedéseinek mértékét.

A Merkur vállalat az év hátralévő részében mintegy 2500 gépkocsit fog értékesíteni – közli az Autó-Motor.

Magyarország és Törökország egyezményt ír alá a nemzetközi közúti fuvarozásról.