A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Átadják az M7-es Kápolnásnyék–Székesfehérvár közötti szakaszát. | A minisztertanács elfogadja a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság jelentését a személyszállítás helyzetéről. A vállalatok és üzemek nem nyújtanak segítséget ahhoz, hogy a lépcsőzetes munkakezdés bevezetésével csökkenteni lehessen a járművek zsúfoltságát, inkább a személyszállító kapacitás bővítését szorgalmazzák. | Magyarország és Olaszország megállapodást ír alá a nemzetközi közúti személy- és árufuvarozásról. | A MÁV meghatározza a mozdonyok és kocsik bérleti díját. Egy V43-as mozdony után napi 7900, egy hálókocsi után 1300, egy négytengelyes nyitott teherkocsi után 150 Ft-ot kell fizetni. | Felavatják a MÁVAUT óbudai autóbusz-pályaudvarát. | Megjutalmazzák a Székesfehérvár nevű Duna-tengerjáró személyzetét, mert a Szuezi-csatorna lezárása miatt 1967. október 19-én a Vörös-tengerről indulva, körbehajózzák Afrikát és 10 nappal a határidő előtt kikötnek Konstancában. | A Mahart átveszi Várnában a Hungaria nevű új óceánjáró hajót. | Kaposvárott felavatják az ország első körzeti vasúti pályaudvarát. | Várnából kifut és elindul első útjára Magyarország legnagyobb hajója az 5500 tonnás Budapest. A hajó Konstancából Libanonba szállít árut. | Várnából kifut és elindul első útjára Magyarország legnagyobb hajója az 5500 tonnás Budapest. A hajó Konstancából Libanonba szállít árut. |