A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Átadják a forgalomnak az M7-es autóút Martonvásár–Kápolnásnyék közötti szakaszát. | Magyarország és Svájc egyezményt ír alá a menetrend szerinti légi közlekedésről. | A Budapesti Műszaki Egyetem és az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Budapesti Műszaki Egyetem néven egyesül. | A Malév elindítja Budapest–Isztambul közötti menetrendszerű járatát. | Elkészült a Hungária körút korszerűsítésének ütemterve – írja az Autó- Motor. A körúton gyorsvillamost is létesítenek. Az építkezés 1990-re készül el. | Magyarország és Marokkó egyezményt ír alá a légi szállításokról. | Magyarország és Belgium a kereskedelmi járművekkel végzett közúti személy- és árufuvarozásról megállapodást ír alá. | Kihirdetik a Magyarország és az NDK között a nemzetközi gépjárműforgalomról szóló, 1966. augusztus 1-jén aláírt egyezményt. | Megalakul a Belkereskedelmi Szállítási Vállalat (BSZV). Jelentősebb szolgáltatásai: kereskedelmi áruterítő fuvarozás, ipar–nagykereskedelem közötti áruszállítás, Budapesten tüzelőanyag fuvarozása, boyszolgálat, javítás. | A közforgalmú vasúthálózat hossza 9602 km. A személyautók száma 116 677 db. |