A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
Elkészül a Szerencs–Nyíregyháza közötti 48 km hosszú vasúti pálya villamosítása. Magyarország és Franciaország megállapodást ír alá a nemzetközi közúti fuvarozásról. Átadják a forgalomnak az EMKE aluljárót. A fővárosi tömegközlekedésben új viteldíjrendszert vezetnek be. A reform előtt összesen 173-féle jegy, bérlet és igazolvány van forgalomban. Magyarország és Törökország légügyi egyezményt ír alá. Átadják a forgalomnak az M7-es Martonvásárig terjedő szakaszát. Elindul a Malév Budapest–Szófia–Bejrút járata. Leszáll Ferihegyen a KLM DC–8-as gépe. A repülőgép 10 óra 20 perc alatt teszi meg a New York–Budapest távolságot. Ez az első óceánon túli járat, amely a nyári hónapokban közlekedik Budapestre. A háborúban lebombázott Közlekedési Múzeum újra megnyílik a látogatók előtt. → 1987. június 3. Magyarország és a Szovjetunió egyezmény ír alá a nemzetközi gépjármű-közlekedésről. |