A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Az Erzsébet híd alatti parkolóban parkolási díjat kell fizetni. Személyautó 1 Ft/2 óra. | Hatályba lép az új, módosított KRESZ. | A Budapest Keleti pályaudvaron poggyászmegőrző automatákat helyeznek üzembe. Összesen 20 rekeszt. | A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium Autóközlekedési Vezérigazgatósága az autóközlekedési vállatok részére versenyt indít a vasúti szállítások hatékonyságának növelése céljából. A feladat: az egy vagonra eső rakodási idők csökkentése. | Új nemzetközi vasúti fuvarozási egyezmények (CIM és CIV) lépnek életbe. A korábbi gyakorlattal szemben a küldeményeket nem kötelező felvételük sorrendjében továbbítani. A CIM értelmében a fuvarlevélbe kötelező beírni, hogy a vasút szerint mit tartalmaz a rakomány. Korábban ezt csak akkor kellett a fuvarlevélbe beírni, ha az eltért a fuvarozó nyilatkozatától. | Hatályba lép a polgári repülésről szóló rendelet. | Magánszemély által külföldről behozott gépkocsi 2 éven belül csak az Autókernek adható el. Magánszemélyeknek gépkocsi összeépítéshez előzetes engedélyt kell beszerezniük. Magánszemély nem fuvarozhat. Külföldről behozott személygépkocsit két éven belül csak az Autó- és Alkatrész-kereskedelmi Vállalatnak adható el. → 1972. november 2. | A közforgalmú vasúthálózat hossza 9838 km. A személyautók száma 86 247 db. | 68 km hosszúságú normál és 52 km-nyi keskeny nyomtávú vasútvonal forgalmát közútra terelik. | 1100 olyan személygépkocsi közlekedik Magyarországon, melyet az alig több mint 3 évvel ezelőtt bevezetett gépkocsi-nyeremény betétkönyvvel nyertek tulajdonosaik. Az év folyamán 220 ezer autónyeremény-betétkönyv van forgalomban. |