A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Az Ikarus csuklós autóbuszok gyártását kezdi el. | Csehszlovákia és Magyarország között megindul a nemzetközi autóbusz-forgalom. A következő évben a Volán már Ausztriába és Jugoszláviába is indít járatokat. | A Gazdasági Bizottság határozatot hoz a közúti járműgyártás fejlesztéséről, licencmotorok vásárlásáról. | A Fővárosi Autóbuszüzem a 15-ös autóbuszokon kísérletképpen beszünteti az 1 Ft-os vonaljegyek árusítását. Az utasoknak a menetdíjat a kalauz mellett elhelyezett perselybe kell bedobni. | Elkészül a Miskolc Tiszai pályaudvar–Felsőzsolca közötti 5 km hosszú vasúti pálya villamosítása. | Hat héttel a határidő előtt átadják az újjáépített Erzsébet hidat. A tervező Sávoly Pál. A híd 381 millió forintba, a környék rendezése 260 millióba kerül. A pesti hídfő kialakítása során a Március 15. teret lesüllyesztik. A híd alatt autóparkoló épül. Megnyitása után a Váci utca Vörösmarty tér–Pesti Barnabás utca közötti szakaszán megszűnik a járműforgalom. | Magyarország és Luxemburg légi közlekedési egyezményt ír alá. | Életbe lép a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium Autóközlekedési Vezérigazgatósága díjszabása a Budapest–Miskolc (oda-vissza) közötti menetrendszerű, központosított Tefu gyorsjáratokra feladott küldemények fuvarozásában. 72 órán belüli áruszállítás esetén a tarifa 37 Ft/mázsa. | A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium Autófelügyelete országos értekezletet tart a közúti ellenőrzések tapasztalatairól. Az országúti ellenőrzések során helytelen fuvarszervezések, indokolatlan keresztfuvarozások, üres futások tömegével találkoztak. Sok a helytelenül kiadott sürgősségi igazolás és/vagy jogosulatlan vállalatvezetői nyilatkozat alapján végzett fuvarozás. | Bevezetik a MÁVAUT-turistabérletet külföldiek részére. |