A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Elkészülnek az első autós bisztrók típustervei, melyeket a benzinkutak mellett építenek fel. | Az Épfu olyan könnyű kivitelű, nyerges panelszállító pótkocsit tervez, amely a Csepel D705 nyergesvontató után kapcsolva 3-4 db panel szállítására is alkalmas. | Kihirdetik a nemzetközi légi fuvarozásra vonatkozó egyes jogszabályok egységesítése tárgyában Varsóban, 1929. október 12-én aláírt egyezményt módosító, 1955. évi szeptember 28-án kelt hágai jegyzőkönyvet. | „Megtervezték az Üllői úti lakótelepet 30 000 lakos befogadására, anélkül hogy egyidejűleg egyetlen autó számára is terveztek volna elhelyezési lehetőséget. Holott a 30 ezer embernek a beköltözés pillanatában kb. 500 autója van” – írja az Autó-Motor. | A megnövekedett gépjárműforgalom miatt a Balatonhoz vezető, ill. a Balaton környéki egyes közutakon a közlekedésben különleges szabályokat vezetnek be. | Kihirdetik Magyarország és a Duna-bizottság között a bizottság székhelyéről szóló egyezményt. | Népgazdasági érdekből december 31-ig a fuvarozóvállalatok munkaszüneti napokon is kötelesek az árukat berakni. A berakási kötelezettségeket a Központi Szállítási Tanács állapítja meg. A minisztériumonként megállapított munkaszüneti berakási kötelezettségek vállalatokra való lebontásáról a vállalat felettes szerve értesíti az érdekelteket. | Magyarország és Csehszlovákia között az alábbi viszonylatokban megindul a menetrend szerinti nemzetközi autóbusz-közlekedés: Budapest–Nyitra, Miskolc–Kassa, Komarno–Komárom, Salgótarján–Somoskőújfalú–Losonc, Pozsony– Rajka–Győr, Pozsony–Győr–Balatonfüred–Keszthely. | Szabályozzák a gépjármű-vezetői engedélyek kiadása körüli eljárást. | Magyarország és Ciprus légi szállítási egyezményt ír alá. |