A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  A Merkurnál az év első felében 13 500 vásárló jelenti be igényét személygépkocsira. 1964-ben a vállalat 10 ezer autót értékesít. | A MÁV-nál kétféle helybiztosítási rendszert vezetnek be. A szocialista országok között közlekedő gyorsvonatokon a helybiztosítás kötelező. Fakultatív ülőhely-biztosítást alkalmaznak az Orient expressz és Wiener Walzer gyorsvonaton. | Életbe lép a Déli Vasútról szóló, 1923:XXXVI. törvénycikkelyt hatályon kívül helyező 1962. december 8-án aláírt megállapodás. | Elrendelik a gépjárművezetők időszakos és alkalmassági orvosi vizsgálatát. | Magyarország és a Duna-bizottság egyezményt ír alá a bizottság székhelyéről. → július 5. | Az Orient expressz, mely 1961 óta csak Bécsig közlekedik, ismét érinti Budapestet. Az expressz útvonalát a megnövekedett turistaforgalom miatt hosszabbítják meg. | A Mátra motorhajón üzemszerű használatba helyezik a magyar folyami hajózás első radarját. Gyártója a Kelvin Hughes angol cég. | Kihirdetik a Duna-bizottság kiváltságairól és mentességeiről szóló, Budapesten 1963. május 15-én aláírt nemzetközi egyezményt. → május 27. | Budapestről már Malév-géppel lehet repülni Milánóba is. | Magyar állampolgárok is kölcsönözhetnek személyautót. Egy Moszkvics napi díja 150, heti díja 950, km-díja 1,5 Ft. Egy Volga napi díja 195, heti díja 1200, km-díja 1,8 Ft. Egy Fiat 1500-as kocsi napi díja 150, heti díja 950, km-díja 1,8 Ft. |