A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Elkészült a Mahart Hajójavító Üzemében épülő Táncsics folyami motoros személyhajó prototípusa. A 2 db 80 LE-s NDK gyármányú, dízelmotorral felszerelt hajó első hivatalos útján, 1964. április 4-én Kádár Jánost és Hruscsovot viszi sétaútra. | A vasúti kocsik ki- és berakodásának munkaszüneti napokra kidolgozott terve nem teljesül. Az év első negyedére tervezett 119 400 db vasúti vagon vasárnapi kirakása helyett csak 98 310 készült el (86,3%). Március 22-ig 21 090 kocsival kevesebbet raktak ki vasárnap. A kirakások fegyelmezetlensége akadályozza a vasút azon törekvését, hogy a fokozott szállítási igényeket kielégítse – írja a Közlekedési Közlöny. | A közúti ellenőrzések 122 jogosulatlan fuvarozást állapítanak meg. Ebből 110-et mezőgazdasági termelőszövetkezetek és gépállomások követnek el. Például a Tolna Megyei Talajgazdálkodási Vállalat magánszemély ingóságát szállítja Gemence és Dunakömlőd között, a szarvasi Öntözési és Rizstermesztési Kutató Intézet tehergépkocsija az intézet dolgozója részére 6 mázsa tüzelőanyagot fuvaroz Szarvas belterületén. | Budapest–Záhony között dízelmozdonyokat állítanak forgalomba. | Külföldi állampolgárok részére beindul a személygépkocsi-kölcsönzés. Külföldiek az IBUSZ-on keresztül tudnak kocsit bérelni. Egy Moszkvics napi díja 5 dollár, heti díja 31,5 dollár, km-díja 5 cent. Egy Volga napi díja 6,5 dollár, heti díja 40,6 dollár, km-díja 7 cent. Egy Fiat 1500-as kocsi napi díja 5 dollár, heti díja 31,5 dollár, km-díja 6 cent. A személygépkocsi-kölcsönzés 10 db FIAT 1500-as gépkocsival indul be. Júliusban már több külföldi igényét visszautasítják kocsihiány miatt. | Hatályon kívül helyezik a vasút menti erdővédő területek létesítéséről szóló 1948-as kormányrendeletet. | Központi diszpécserszolgálat működik a Ferihegyi repülőtéren. | A Szegedi Közlekedési Vállalat az országban elsőként egyszerűsített díjszabást vezet be. | A BRFK Közlekedésrendészet hatásköréből a Belügyminisztérium irányítása alá kerül a gépjárművek és gépjárművezetők országos nyilvántartása. | A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium Hajózási Főosztályával összevont szervezetben működő Magyar Hajózási Részvénytársaságot megszüntetik. A nagyvállalattá kijelölt Magyar Hajózási Vállalat lesz a Magyar Duna Tengerhajózási Rt., Nemzeti és Szabad Kikötő és a Hajójavító-üzem jogutódja. |