A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Magyarország és Görögország egyezményt ír alá a polgári repülésről. | Új közúti Tisza-hidat avatnak Szolnokon. | A MÁV forgalomba állítja az első V43 sorozatú 2200 kW teljesítményű villamos mozdonyokat. | Szegeden az autóbusz-közlekedés átkerül a helyi Volán-vállalathoz. | A Ferihegyi repülőtéren új rendszer lép életbe. A motorok és hajtóművek indításához az irányítótoronytól kell engedélyt kérni. Rossz időjárási helyzetekben fel- és leszállási tilalmat nem a repülőtér ad ki, hanem a repülőgép-parancsnokok döntenek, az adatok figyelembevételével. | Életbe lép az új KRESZ. Ebben a korábbi öt helyett, kétféle forgalmi utat (főútvonal, mellékútvonal) különböztetnek meg. Az útjelző táblákat kicserélik, eltávolítják a másod- és harmadrendű főútvonalakat jelző táblákat. | A közforgalmú vasúthálózat hossza 9920 km. A személyautók száma 53 118 db. | A MÁV üzembe helyezi Vámosgyörk és Angyalföld állomásokon az első Integra Dominó rendszerű biztosítóberendezést. | Üzembe helyezik az első Mk49 sorozatú 200 kW teljesítményű keskeny nyomtávolságú dízel-hidraulikus mozdonyt. | Kihirdetik a genfi közúti közlekedési egyezményt, valamint a közúti útjelzésekre vonatkozó egyezményt. |