Tovább az elektronikus kiadványokra
Tovább az Eseménytárra

 

 

A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.

A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.

A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.

A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.

A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.

Magyarország és Görögország egyezményt ír alá a polgári repülésről.

A MÁV forgalomba állítja az első V43 sorozatú 2200 kW teljesítményű villamos mozdonyokat.

Szegeden az autóbusz-közlekedés átkerül a helyi Volán-vállalathoz.

A Ferihegyi repülőtéren új rendszer lép életbe. A motorok és hajtóművek indításához az irányítótoronytól kell engedélyt kérni. Rossz időjárási helyzetekben fel- és leszállási tilalmat nem a repülőtér ad ki, hanem a repülőgép-parancsnokok döntenek, az adatok figyelembevételével.

Életbe lép az új KRESZ. Ebben a korábbi öt helyett, kétféle forgalmi utat (főútvonal, mellékútvonal) különböztetnek meg. Az útjelző táblákat kicserélik, eltávolítják a másod- és harmadrendű főútvonalakat jelző táblákat.

A közforgalmú vasúthálózat hossza 9920 km. A személyautók száma 53 118 db.

A MÁV üzembe helyezi Vámosgyörk és Angyalföld állomásokon az első Integra Dominó rendszerű biztosítóberendezést.

Üzembe helyezik az első Mk49 sorozatú 200 kW teljesítményű keskeny nyomtávolságú dízel-hidraulikus mozdonyt.

Kihirdetik a genfi közúti közlekedési egyezményt, valamint a közúti útjelzésekre vonatkozó egyezményt.