Tovább az elektronikus kiadványokra
Tovább az Eseménytárra

 

 

A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.

A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.

A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.

A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.

A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.

Elkészül a Nyékládháza–Miskolc Tiszai pályaudvar közötti 13 km hosszú vasúti pálya villamosítása. Ezzel megvalósul Budapest és Miskolc között a villamos vontatás.

A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium december végéig elrendeli a vasárnapi munkavégzést a vasúton. Novemberben 11 ezer, decemberben 9500 vasúti vagont kell naponta megrakni.

A Nyugati pályaudvar csarnokában egy kalauzkocsi kidönti az ütközőbakot, áttöri a csarnok homlokfalát, majd a Teréz körút úttestjén áll meg.

A MÁV 12 db MÁVAG gyártmányú 122-es típusú gőzmozdonyt vásárol a Szovjetunióból. A mozdonyok eredetileg háborús jóvátételeként készültek a Szovjetunió részére.

Elkészül az Emőd–Nyék­lád­háza közötti 7 km hosszú vasúti pálya villamosítása.

A Mahart kísérleti jelleggel Budapest–Mohács között menetrend szerinti szárnyashajót közlekedtet.

A Mahart kísérleti jelleggel Budapest–Esztergom között menetrend szerinti szárnyashajót közlekedtet.

Elkészül a Füzesabony–Mezőkövesd közötti 13 km hosszú vasúti pálya villamosítása.

Átadják a korszerűen átépített Budapest Déli pályaudvart.