A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Hatályba lép az állami gépkocsik kötelező karbantartásáról és javításáról szóló rendelet. | A MÁV átadja a Dunai Vasmű és a diósgyőri vasgyár belső üzemi kiszolgálását az üzemeknek. | A közforgalmú vasúthálózat hossza 10 026 km. Az államutak hossza 29 041 km. A személyautók száma 31 268 db. | A Fővárosi Autóbuszüzem átveszi a Malévtől a Ferihegyi repülőtér és a városközpont közötti forgalmat. | Végleg megszűnik a Budapest–Szeged és ideiglenesen a Budapest–Pécs belföldi légijárat. | Magyarország és Ausztria egyezményt ír alá a tehergépkocsikkal végzett nemzetközi áruszállításról. | Befejeződik a Ferihegyi repülőtér korszerűsítése. Megépül az ILS rendszerű leszállítóberendezés, mely lehetővé teszi, hogy éjszaka 900 m távolságból, fényjelek segítségével megtalálja a gép a leszállópályát. | Átadják a forgalomnak a harmadik algyői hidat. A hídon 1974. augusztus 19-ig vegyes forgalom zajlik, ekkor új közúti hidat avatnak fel a vasúti hídtól 200 méterre. | A Malév menetrend szerinti járatot indít Budapest–Róma között. A légitársaságnak ez a 17. európai nagyvárost összekötő vonala. Budapest–Róma között a díjtétel 927 Ft, azaz 87,4 dollár. | Az Ikarus átadja a Fővárosi Autóbuszüzem részére szállított ezredik autóbuszt. |