A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  A Legfelsőbb Bíróság kimondja, hogy a középfokú tanfolyamot végzett és sikeres vizsgát tett gépkocsivezető szakmunkásnak (nem pedig segédmunkásnak) minősül. | A MÁV nemzetközi viszonylatban először vezeti be a kötelező vasúti helyfoglalást. A Budapest–Berlin között közlekedő Hungária gyorsvonaton a helyjegy ára 3 Ft. | Elindult a Malév első IL–18-as típussal közlekedő járata Budapest–Moszkva között. Az utasok közbenső, kijevi leszállás nélkül jutnak el Budapestről Moszkvába. | Menetrendszerű gyorsjárati autóbuszjárat indul a Vörösmarty tér és a Ferihegyi repülőtér között. | Az MSZMP Államgazdasági Bizottsága az állami személygépkocsi-állomány gazdaságosabb működtetésének kérdésével foglalkozik. | Az Óbudai Hajógyárban elkészül a SZOT üdülőhajója. Első útján Pozsonyba viszi a beutaltakat. | Megérkezik a Ferihegyi repülőtérre a Malév első IL–18-as négy turbólégcsavaros utasszállító repülőgépe. A 36 m hosszú gépben 90 utas fér el, maximális sebessége 650 km/óra. | Átszervezik a Gazdasági Vasutak igazgatását. | A Malév megindítja Budapest–Frankfurt közötti járatát. | Átadják a MÁV budapesti távközlési központját. A MÁV-nál automatizálják az országos távgépíró-hálózatot. |