A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Hatályba lép a szekérfuvarozási díjszabásról szóló rendelet. Az időbéres fuvarozásban az egylovas fogat óradíja 15 Ft. | Hatályba lép a kordélyfuvarozási díjszabásról szóló rendelet. A kordélyfuvarozás 1 lóval vontatott kétkerekű járművel végzett fuvarozás, amelyből az anyagot általában a kordély hátradöntésével ürítik ki. A kordélyfuvarozás óradíja 10 Ft. | Hatályba lép a rakodási díjszabásról szóló rendelkezés. | Hatályba lép a munkásőrség gépkocsihasználatáról szóló rendelet. Az állami, társadalmi és szövetkezeti szervek gépkocsijaikat az illetékes munkásőrparancsnok írásbeli engedélye alapján vehetik igénybe. | A főváros Duna és a Nagykörút által közbezárt területén korlátozzák a lófogatú járművek forgalmát. | A közforgalmú vasúthálózat hossza 8933 km. A személyautók száma 17 908 db. | Megjelennek az útburkolati jelek, az úttestre festett eligazító jelzések: a zebrák, a sávokat elválasztó jelzések, a forgalomirányító nyilak stb. A főváros utcáin megjelennek az első Moszkvics 407 típusú négyüléses taxik. | A Malév és a Lufthansa vezérügynöki szerződést ír alá. | A munkásőrség az állami, társadalmi és szövetkezeti tulajdonban álló gépkocsikat a munkásőrparancsnok írásbeli engedélyével igénybe veheti. | Átadják a forgalomnak a Ferihegyi repülőtér meghosszabbított futópályáját és a kibővített forgalmi előteret. |