A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Három helyett négy számjegyes forgalmi rendszámokra térnek át. A négy számból álló rendszámok 1982-ig érvényesek. | Szabályozzák az állami gépjárművek üzembentartását. Az illetékes miniszter a szolgálati gépkocsinak kivételesen magáncélú igénybevételét engedélyezheti. | A fővárosban a 35-ös autóbuszokon bevezetik az ülőkalauz-rendszert. 2 év alatt 800 budapesti autóbuszt alakítanak át.→ 1960. szeptember 5. | Valamennyi gépjárművet új rendszámtáblával és forgalmi engedéllyel kell ellátni. | „A fővárosi utak teljesítőképességét nagy mértékben korlátozzák a lovas kocsik. … A Nagykörút és a Duna által körülhatárolt területre naponta kb. 3000 lovaskocsi hajt be, illetve távozik onnan” – írja az Autó-Motor. | Személyautók műszaki vizsgadíja 90 Ft, a rendszámtábla kiadásának díja 60 Ft, a forgalmi engedély kiállítása 20 Ft. | Vasárnaponként a Duna-kanyar fölé sétarepülő-járatok indulnak Ferihegyről. | Aláírják a magyar–dán légi közlekedési megállapodást. | Hatályba lép a szekérfuvarozás díjainak szabályozásáról szóló rendelet. | A Malév belföldi légijáratain bevezeti az áruszállítást. A Debrecen–Budapest közötti útvonalon pl. egy 20 kg-os csomag fuvarköltsége 20 Ft. |