A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Aláírják a magyar–albán légi közlekedési megállapodást. | Hatályba lép a kormány rendelete, melynek értelmében magánszemélyek az üzemanyagot a korlátlanul vásárolható utalványok ellenében szerezhetnek be a benzinkutaknál. Az utalványokat az Ásványolaj-forgalmi Vállalat bocsátja ki és a postahivatalok árusítják. A kútkezelők magánszemélytől közületi utalványt nem fogadhatnak el. | A közforgalmú vasúthálózat hossza 8905 km. A személyautók száma 12 728 db. | A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium fennhatósága alá tartozó vállalatokból, intézményekből az 1956-os forradalom alatt végzett tevékenység miatt eltávolítanak 2193 személyt. Ebből művezető, vagy ennél magasabb beosztású dolgozó: 379 fő. Az ország egész területén foglalkoztatott gépkocsivezetők közül, a forradalom alatt tanúsított magatartása miatt 1759 főnél (3%) tesznek javaslatot a gépjárművezetői engedély visszavonására. A tárca területén létrejött forradalmi bizottságokban és munkástanácsokban 8946 fő vett részt. Közülük elbocsátottak 1293, alacsonyabb beosztásba helyeztek 534, letartóztattak 125 dolgozót. | A fuvarokmányra felírni a feladó személyi igazolványának számát csak meghatározott mennyiségű mezőgazdasági termény feladása esetén kell. Ez szemes termény esetében 10, burgonyánál 5, almánál 1 mázsa. Bor esetében 25 liter, tejtermékél 20, nyers húsnál 25 kg. | Először száll le Ferihegyen a KLM légitársaság L–188-as „Electra” típusú légcsavaros gázturbinás utasszállítója. | Felszáll Ferihegyről az a Malév Li–2-es gép, melynek fedélzetéről a Szputnyik 2-es szovjet műholdat figyelik meg. Ez az első légi csillagászati megfigyelés Magyarországon. | A mezőgazdasági termékekkel való üzérkedés megakadályozására, a kormány engedélyezi egyes termékek szállításának korlátozását, ill. tilalmát. A fuvarlevélben a feladó személyi igazolványának számát fel kell tüntetni. A feladó személyazonosságának ellenőrzését korlátozni lehet meghatározott időtartamra az ország egy részére. | Az Aeroflot Tu–104-es gépet állít menetrendjébe a Moszkva–Budapest útvonalon. Ez az első menetrend szerinti gázturbinás légijárat Budapestre. | Először száll le a SAS skandináv légitársaság Stockholm–Koppenhága–Düsseldorf–Budapest–Isztambul–Bejrút–Kairó útvonalon közlekedő DC–6B gépe Ferihegyen. |