A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Életbe lép a Ferihegyi repülőtér téli menetrendje. Budapestnek közvetlen légi összeköttetése van 23 ország 28 városával. | A Budapesti Rendőrfőkapitányság megtiltja a főváros területén a gépjárművek hangjelzését és kitiltja a városból a traktorokat. | Használt autót csak az Autóker útján szabad értékesíteni. Az átvételi árat maximálják. Az eladási ár nem lehet magasabb, mint egy hasonló új kocsi ára. Ha a tulajdonos által megszabott árért a kocsit 20 nap alatt nem adják el, akkor az árát az Értékelő Bizottság állapítja meg. | A kormány részletesen szabályozza a közületek gépjárműhasználatának kérdéseit. Az ún. szolgálati gépkocsi kizárólag hivatalos utazásra használható, havonta max. 3000 km-ig. Szolgálati útnak számít a lakás és munkahely közötti út is. Az ún. személyi használatú gépkocsikat a jogosultak (pl. miniszterhelyettesek) évi 6000 km-ig nem hivatalos útra is használhatják. A legmagasabb rangú vezetők ún. járandósági gépkocsira jogosultak. | A magyar tengeri kereskedelmi hajókon a piros-fehér-zöld lobogót kell használni. | Aláírják a magyar–svéd légi közlekedési megállapodást. | Három Malév charter gép tenyésztésre sertéseket szállít Hollandiából és Svédországból. | A kormány elrendeli, hogy a folyamrendészeti szabályok megszegőit a helyszínen pénzbírsággal lehet büntetni. | A Belügyminisztérium megszünteti a kerékpárok bejelentésének kötelezettségét és azok nyilvántartását. | Elkezdődik a Hungarofruct gyümölcsszállítmányainak továbbítása a Malév Li–2-es gépeivel Csehszlovákiába, Finnországba, Norvégiába és Svédországba. |