A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
A Malév újraindítja szombathelyi és zalaegerszegi járatát. A kijárási tilalom feloldásával összefüggésben újraindul a távolságiautóbusz-forgalom. A Debreceni Villamosvasút Vállalat új neve: Debreceni Közlekedési Vállalat. Mindazon dolgozókat, akik 1952. december 31-ig arcképes igazolvány alapján félárú vasúti jegy váltására jogosultak voltak, a kedvezmény újra megilleti. Véget ér a Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumban az apparátus racionalizálása. 933 főből leépítenek 533 személyt. Országosan a közlekedésépítés területéről elbocsátanak 938 dolgozót (12%), az idegenforgalom és szállítmányozás területéről 910 főt (18%), a gépjármű-közlekedésből 2475 személyt (18%). A vasúton naponta 450–500 tehervonat közlekedik. Ez az októberi forradalom előtti forgalom 45%-a. Nemzetközi gyorsvonat Prágába, Bukarestbe és Moszkvába jár. A nemzetközi forgalom szünetel Budapest–Bécs–Párizs, Budapest–Murakeresztúr–Velence, Budapest–Kelebia–Belgrád, Budapest–Hidasnémeti–Kassa–Poprád, Budapest–Biharkeresztes–Bukarest–Szófia, Budapest–Szob–Berlin, Nyírábrány–Érmihályfalva, Somoskőújfalu–Filakovo vonalakon. A Sabena beindítja járatát Brüsszel–Budapest között. A Malév újraindítja bécsi járatát. Megnyílik a közvetlen Budapest–Debrecen–Budapest légi járat. A személygépkocsi-vezetőket a havi 210 órán felüli munkáért túlóraátalány, a többi gépkocsivezetőt pótlék nélküli túlóradíjazás illeti meg. |