A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium megbízott vezetője Csanádi György. → május 9. | Újra megalakul a személyzeti osztály a MÁV Vezérigazgatóságon. | A KLM, a nyugati légitársaságok közül elsőként, menetrend szerinti járatot indít Budapestre. | A Malév menetrend szerinti járatot indít Belgrádba. | „Az ország személygépkocsi igényeit 5000 használt, de jó – lehetőleg 2-3 típusú kocsival ki lehetne elégíteni. … Mintegy 600 orvosnak van autója” – írja az Autó- Motor. | Hatályba lép a közlekedési bíróságokat megszüntető törvényerejű rendelet. | Újraindul a repülés Ferihegyről a Budapest–Miskolc–Debrecen közötti járattal. | A kormány rendeletben szabályozza az állami gépjárművek üzemben tartásának feltételeit. A kormány minisztériumonként megállapítja az évente kiutalható új gépjárművek számát. Az állami gépjárművek használata szempontjából járandósági, szolgálati, személyi használatú és üzemi gépkocsit különböztet meg. | Hatályba lép a gyorsított büntetőeljárásról szóló törvényerejű rendelet. A közlekedés szándékos veszélyeztetésével elkövetett bűntetteknél gyorsított eljárást kell alkalmazni. | Hatályba lép a Duna Gőzhajózási Társaság magyarországi nyugdíjkötelezettségeinek állami átvállalásáról szóló kormányrendelet. |