A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  A Ferihegyi repülőtér szovjet katonai parancsnokság alá kerül. | Záhonynál szovjet csapatok elfoglalják a vasútállomást és szovjet vasutasok veszik át az irányítást. | A Vasút-politikai Osztályok beszüntetik működésüket. | A Vasúti Főosztály Forradalmi Bizottsága a vasutasok korábban elvett menetkedvezményét visszaállítja. Az 1945. április 4-e után politikai okokból elbocsátott dolgozók rehabilitációját a vezérigazgatóság forradalmi bizottsága egy 5 tagú bizottságra bízza. | MÁV Vezérigazgatóság Forradalmi Bizottsága 14 pontos követelést fogad el. Az elfogadott határozatban kijelentik, „a magyar vasutasság a vasutakban fekvő nemzeti vagyon felett gondosan őrködik s a magyar nemzet akaratának megfelelően a szovjet csapatok teljes kivonulásáig a leghatározottabban ellentmond és ellenszegül minden olyan intézkedésnek, amely a nemzeti forradalom eredményeit veszélyezteti”. A törvényellenesen megvont nyugdíjakról, a fegyelmi hatóságok megválasztásáról, a titkos ügykezelésről, a Vasút-politikai Főosztály megszüntetéséről, az elvtárs szó helyett az „asszonyom, uram” megszólítások bevezetéséről, a vörös csillagok eltávolításáról stb. rendelkeznek. | A MÁV Vezérigazgatóság Ideiglenes Munkástanácsát Ideiglenes Forradalmi Bizottsággá alakítják át. | A Vasúti Főosztályra országszerte táviratok érkeznek, melyben a dolgozók Bebrits Lajos lemondását követelik. Bebrits hivatalából távozik és beadja lemondását. Az új közlekedési miniszter Csanádi György. → november 12. | A MÁV Vezérigazgatóság épületében a Vasúti Főosztályon megalakul a munkástanács. Elnöke: Kamuti Jenő. | A MÁV Vezérigazgatóság épületéről utcai felkelők leszedik a vörös csillagot. | Miskolcon lefegyverzik a vasútállomás őrségét. |